Simontornyai vár

Az első torony építésének idején még egészen más táj tárult volna a szemünk elé, mint manapság: a Sió ingoványos, mocsaras mellékén egy nagyobb szigeten, a síkság és a dombvidék találkozásánál épült az első erődítmény. A Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia, Simon alországbíró 1277-ben építtette a tornyot, innen ered a város mai neve is. Simon tornyát falak vették körbe - ezek ma már nem láthatók, csak a pincében lehet megtalálni egykori alapjukat.

A következő évszázadokat számos rá- és hozzáépítés jellemzi, így a mai vár se nem gótikus, se nem reneszánsz, se nem Anjou-kori lovagvár – viszont minden korszak egy-egy jellegzetességét magán hordozza. A 14. században a Lackfiak emelnek egy palotaszárnyat (jelentős birtokközpontot létrehozva ezzel), a 15. században egyes épületrészeket lebontanak, másokat hozzáépítenek az éppen aktuális tulajdonosok; ekkor alakul ki a gótikus homlokzat. A kor egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélyává Gergellaki Buzlay Mózes parancsára építtették át az 1500-es évek elején: teljesen átalakították az északi és a keleti épületszárnyakat, a déli oldal építményei helyén pedig egy teljesen új épületszárnyat emeltek. A keleti szárny elé kétemeletes loggiát építettek, amely az oldalszárnyakon boltozott, kőkonzolos függőfolyosókban folytatódott, lovagtermet alakítottak ki, várkápolnát építettek. A várkastély ekkor erős itáliai hatást mutathatott, ami nem csoda, mert a tulajdonos diplomataként számos fejedelmi udvarban megfordult.

Manapság ebből sajnos nem sok minden látható már; a történelem viharai nem kímélték Simon tornyának utódját. Előbb a török foglalta el, és rendezkedett be itt csaknem másfél évszázadra (ez volt a simontornyai szandzsákság székhelye, egyszersmint a bég palotája), majd a Rákóczi-szabadságharc kezdetén megerősítették a várat. Számos átalakítás célozta a minél hatékonyabb hadászati felhasználást: az ablakokat lőrésekké szűkítették, a lakótoronyból ágyútorony lett, a loggiát elbontották. Sokat nem ért vele a császári hatalom, mert már 1704-ben kuruc kézre került az erősség. Későbbi tulajdonosa, a Styrum-Limburg család lakta a 18. század közepéig, majd magtárrá, gazdasági épületté alakították, állapota egyre romlott, mígnem 1964 és 1974 között helyreállították.

Nyitvatartás

április 1. – szeptember 30.:

• kedd-vasárnap: 10:00–17:00

október 1. – március 31.:

• kedd-vasárnap: 10:00–16:00 

Egyes ünnepnapokon a nyitvatartás a fentitől eltérő lehet.

Árak:

• Felnőtt belépő: 1000 Ft
• 6 év feletti és 26 év alatti személy (diák): 500 Ft
• 62 év feletti és 70 év alatti személy: 500 Ft
• Ingyenes belépésre jogosultak:
  • 6. életévét be nem töltött kiskorú
  • 70 éves kor feletti nyugdíjas
  • Pedagógus
  • Fogyatékkal élő személy és 1 fő kísérő
  • Legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja
  • A miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkező személy
  • Nemzeti ünnepek alkalmával minden látogató
• Egyéb:
  • Videóengedély: 3000 Ft
  • Tárlatvezetés családoknak: 1000 Ft
  • Tárlatvezetés csoportoknak: 5000 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!